A legtöbb nő és kisbaba számára biztonságos lehetőség a császármetszés utáni természetes szülés. Bár a statisztikák nem támasztják alá, hogy nagyobb egészségügyi kockázatokkal járna, mint az ismételt császármetszés, azok a kismamák, akik szeretnék megpróbálni természetes módon megszülni a következő babájukat, sokszor még mindig falakba ütköznek. Ők találnak hasznos tanácsokat cikkünkben.
Mélykúti Andrea humánkineziológussal, dúlával, az ICAN (Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat) Magyarország csoportvezetőjével a császármetszés utáni hüvelyi szülés lehetőségeiről beszélgettünk.
– Milyen helyzetekben lehet szükség császármetszés végzésére?
– Vannak esetek, amikor a császármetszés életmentő beavatkozásnak minősül, ezek a következők: köldökzsinór előreesés, elöl tapadó méhlepény, placenta leválás, homloktartás, haránt vagy vállfekvés, szívmegállás. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a császármetszés szükségessége vitatható: téraránytalanság (nagy a baba), ikerszülés, méhen lévő heg (ide tartozik egy vagy több korábbi császármetszés), fibriómák és/vagy petefészek ciszták, farfekvés, fájásgyengeség, magzati distressz.
– Gyakran azért történnek beavatkozások, mert a baba nem születik meg a kiírt időpontig. Mikortól válik veszélyessé a túlhordás?
– A várandósság idejét az utolsó menstruáció első napjától számolják ki, 40 hétre, ami azt jelenti, hogy a szülés várható időpontjakor a magzat igazából kb. 38 hetes. A 40. héttől 42. hétig terminus túllépésről beszélünk, a 42. héttől túlhordásról. Vannak olyan statisztikák, amik azt mutatják, hogy 40. hét után a magzat funkciói romlanak, ám ez esetben ténylegesen 40 hetes magzatról beszélünk, nem a kerekített értékről. Magyarországon jelenleg a 41. héten be kell fejezni a várandósságot, szülésindítással, vagy császármetszéssel.
– Miért tartják veszélyesnek a császármetszés utáni hüvelyi szülést?
– A legnagyobb mumus a méhen lévő heg szétválása. Pedig a statisztikák alapján, ha az előzetes császármetszésen átesett nőket a következő szülésnél hagyják természetesen, a saját tempójukban szülni, akkor a méhrepedés esélye mindössze 0,6%, két császármetszés után 0,8-1,8%. Minden beavatkozás, ami a szülés indítására, vagy felgyorsítására irányul, növeli annak az esélyét, hogy a heggel történik valami.
– A szülés indításakor használt mesterséges oxitocin hatása miért más, mint természetesé?
– Az oxitocin egy csodálatos hormon, ami bennünk termelődik, segíti a szülést és a méhtevékenységet. Amikor elindul a külső oxitocin adagolása, akkor a mi saját oxitocin termelésünk leáll és innentől a külső cseppszámra vagyunk utalva, az határozza meg a szülés tempóját. Ráadásul a mesterséges oxitocin a vér-agy gáton nem jut át, ezért a fájdalomérzet sokkal nagyobb.
– Ehhez képest milyen a kockázatok aránya az ismétlődő császármetszések esetén?
– A második császármetszésnél a komoly komplikációk megjelenésének esélye 4,3%, ami a harmadik ilyen műtétnél már 7,5%-ra nő. Az összenövések, a vérátömlesztés, a lepény rendellenes beágyazódása, a méheltávolítás szükségességének esélye is emelkedik az ismétlődő császármetszéseknél.
– Mit kell tennie annak a kismamának, akinek az első gyermeke császármetszéssel született, és a következőt szeretné természetes úton megszülni?
– Az első és legfontosabb, hogy higgyen magában, bízzon a testében és a természetben. Fontos, hogy megfelelő segítőket, támogatókat találjon. Érdemes tájékozódni, a kórházi statisztikák (császármetszések aránya) sokat elárulnak az intézményben dolgozó orvosok szemléletéről. Olyan orvost és/vagy szülésznőt kell választani, aki bízik a természetes szülésben.
– Több szüléssel foglalkozó szakember is elmondta már nekünk, hogy a szülő nő számára az lenne az ideális, ha nyugodt körülmények között, a saját tempójában élhetné végig a szülés folyamatát, lehetőség szerint beavatkozások nélkül. Szerinted mi kell ahhoz, hogy a szülés jól sikerüljön?
– Szüléshez két dolog nagyon lényeges: a biztonságérzet és az intimitás. Emlősök vagyunk, ebből a szempontból mi is úgy működünk, mint az állatok. Egy antilop nem tud úgy szülni, ha egy ragadozó vagy vadász van a környéken, megállítja azt a szülést, ami csak akkor indul újra, ha biztonságban érzi magát.
– Miben tudnak segíteni a dúlák a várandósság alatt és a szülésnél?
– A dúlák a kismamák számára folyamatos támogatást nyújtanak. A várandósság és a szülés alatt fontos lelki folyamatok mennek végbe a nőkben, a dúlák segítenek ezeknek a feldolgozásában, megélésében. A kórházakban az orvosok és a szülésznők nagyon elfoglaltak, túlterheltek, általában nincs idejük ilyesmire.
Számomra a dúlaság valami sokkal mélyebb dolog, olyasmi, amit nem a könyvekből tanulhat meg az ember. Csak azután éreztem, hogy tudok segíteni, miután magam is átéltem a természetes szülés csodáját. Az élet felkínálta nekem ezt a lehetőséget, kismamák fordultak hozzám, én pedig elkezdtem képezni magam, okleveles dúla lettem. Számomra ez nem munka, sokkal többet jelent annál – elkötelezettséget, hitet.
– Hogyan zajlottak a saját szüléseid?
– Az egyetem elvégzése után a férjemmel a családalapítás mellett döntöttünk: négy éven belül három gyerekünk született. Az első kettő császármetszéssel jött a világra, a harmadikat természetes úton szültem meg.
Akinek sikerült: császármetszés után két hüvelyi szülés
Első gyermekemet várva naivan azt hittem, hogy mivel a szülés egy természetes folyamat, a kórházi személyzet csak vész esetére van ott – meséli Hojtsy Lívia. Tévedtem, így lett egy császármetszésem igazi orvosi ok nélkül. Nehéz volt elhinnem, hogy képtelen voltam megszülni a babámat, lassú és fájdalmas volt a felépülés.
A következő terhesség előtt alaposan utánaolvastam a császármetszés utáni hüvelyi szülés téma körének. Megdöbbenve láttam, hogy az átlagos hazai kórházi gyakorlat köszönő viszonyban sincs a nemzetközi tapasztalatokkal, ajánlásokkal, nem veszi figyelembe a még laikusok számára is hozzáférhető statisztikákat. Kénytelen voltam felkészülni arra, hogy a szülőszobán harcoljak (pedig az orvosom támogatott, de ugye a protokoll az protokoll): nem kell oxytocin, EDA, semmiféle beavatkozás, mert azok mind növelik a mumus méhrepedés esélyét. A második gyermekem szerencsére meg akart kímélni ettől, így villámgyorsan érkezett meg közénk.
Harmadszorra már gondolatban sem akartam harcolni, így olyan orvost kerestem, akinél mindez alap, és a kórház is bababarát. Szerencsés vagyok, hogy válogathatok a fővárosi intézmények között. Itt akad támogató környezet, még ha nem is tökéletes, de majdnem, és olyan szakember, aki nem csak szóban áll mellém. Szomorú, hogy ami nekem majdnem természetes, de legalábbis elérhető, arról sok helyen (vidéken) nem is álmodhat egy kismama. Míg nekem lehetnek ‘luxusigényeim’ is, addig más örülhet, ha nem 39. hétre írják ki programcsászárra, hanem megvárják a terminust.