Aki egyszer császármetszéssel szült, az már csak így hozhatja világra következő gyerekét is?
Amikor az orvosom kitűzte a programozott császármetszésem időpontját, gyorsan összeállítottam a sürgős teendők listáját, és közben folyton az a kérdés járt a fejemben: de azért ugye szülhetek még?
Hazánkban ma 30 százalék körül van a császármetszések aránya, ugyanakkor sok kismama továbbra is hagyományos úton hozná világra következő gyermekét. Természetesen mindenkinek szíve joga úgy szülni, ahogy szeretne – és ahogy orvosilag javallott. De vajon indokolt az elterjedt „egy császár – mindig császár” szemlélet, vagy megfelelő körültekintéssel vállalható bizonyos kockázat a cél érdekében? Nagyon sok függ a választott orvostól, az intézménytől és természetesen a kismama és a magzat egyéni körülményeitől.
Anyaseb
A császármetszés után következő terhességnél a kismamának két lehetősége van: vagy hüvelyi úton szüli meg következő gyermekét (angolul: Vaginal Birth After Caesarean, azaz VBAC), vagy ismételt császármetszést végeznek rajta. Az Amerikai Nőgyógyászati és Szülészeti Testület álláspontja szerint a VBAC egy császárelőzménnyel a legtöbb nőnek biztonságos és helyénvaló választás lehet, két ilyen előzménnyel pedig néhánynak. De mi a helyzet itthon?
Dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász szakorvos is úgy vélekedik, hogy a VBAC biztonságos lehet a legtöbb nő esetében, de ez sok tényezőtől függ – például attól, hogy mi volt az oka a korábbi császárnak, vagy hogy a szülő nő hány korábbi császármetszésen esett át. „Ha a korábbi császármetszés nem olyan okból történt, amely megismétlődhet (például a magzati veszélyeztetettség miatt végzett császár viszonylag ritkán következik be ismét), és más kockázat sem áll fenn, orvosilag támogatható a szülés. Első lépésben magának a nőnek kell döntenie, és alaposan megbeszélnie orvosával a kockázatokat és a lehetőségeket. Ha az előző császárműtétet alsó harántmetszéssel végezték, lehetséges a természetes úton történő szülés. Ám ha a korábbi operáció méhmetszése hosszanti irányú, akkor újabb császármetszés javasolt.”
A korábbi császármetszés miatti heg állandó figyelmet igényel. A várandósság korai szakaszában – a méhlepény helyzetének ellenőrzése céljából – javasolt a heget ultrahanggal folyamatosan figyelni.
A VBAC legnagyobb kockázata az úgynevezett méhrepedés, vagyis az előző műtéti heg szétválása. Ennek valószínűsége minimális. A sikeres VBAC után az orvos „betapintással” megvizsgálja a heget, és ha szükséges, újra összevarrja.
Méhrepedésre utalhat a vajúdás vagy a szülés alatti vérzés, éles fájdalom, puha izomzatú (tónustalan) méh. Bár sok tanulmány foglalkozik a heg szétválásának okaival, és orvosi statisztikák is készültek a különböző vágások, valamint a császármetszés óta eltelt idő összefüggéseiről, biztosat a mai napig nem tudunk, állítja szakértőnk. Ha bekövetkezik a baj, azonnali sebészeti beavatkozásra van szükség. A gyors reagálás és a császármetszés megmentheti az anya és a gyermek életét, de bekövetkezhet a lepény leválása is, és esetleg szükség lehet a méh eltávolítására.
Az előzetes császármetszés utáni vaginális szülés esetén gyakrabban kell úgynevezett hüvelyi szülésbefejező műtétet végezni. Az orvoson múlik, hogy komplikációk esetén mit tesz. A vákuum használata vagy a fogóműtét több szakember szerint túl nagy kockázattal járhat, emiatt választják inkább az újabb császármetszést. Összességében elmondható, hogy a VBAC az esetek nagyjából 50–70 százalékában jár sikerrel, számos alkalommal azonban elkerülhetetlen az újabb császár.
Lelki diagnózis
Köztudott, hogy a lelki történések nagymértékben képesek befolyásolni a testi folyamatokat. Épp ezért – az orvosi javallatok és ellenjavallatok teljes tiszteletben tartása mellett – a test után érdemes megvizsgálnunk a lélek oldalát is. Már csak azért is, mert nemcsak a császármetszés ténye képes hatni az anya lelkére, önbecsülésére, de az anya érzelmi és önismereti állapota is tudja jótékonyan befolyásolni egy következő szülés kimenetét.
Előfordul, hogy a korábban császárral szült kismama azért is szeretne természetes szülést, mert az operációt kudarcnak éli meg, mely megingathatja saját nőiségébe, anyai képességébe vetett hitét. Ezt a súlyosan téves következtetést és önbizalomvesztést érdemes pszichológus segítségével helyretenni. A felmerült miértek feldolgozása is könnyebb szakember segítségével, és a rossz emlékeket idéző kérdések megválaszolása nemcsak a császármetszés elfogadásában, de a következő elkerülésében is segíthet.
„A császármetszésnek bizonyos esetekben lelki háttere is lehet – mondja Simon Gabriella pszichológus. – A kiváltó ok – amelyről sokszor nincs is tudomásunk – szorongást kelthet a kismamában, így a magzat nem tud természetes úton megszületni. Az operáció rendszerint következmény. Ezért az okkal célszerű szembenézni, amikor úgy döntünk, hogy legközelebb el akarjuk kerülni a császármetszést. Ez az ok sokféle lehet, de a lényege mindig egyfajta bizalomvesztés: például a párunk vagy valamelyik szülőnk elvesztése, esetleg a saját születésünk körüli probléma, amely megrendítette a világgal, az anyaságunkkal szembeni bizalmunkat.”
Jó hír, hogy komoly elhatározással és megfelelő szakember segítségével a kérdés kezelhető. A siker érdekében minél előbb tekintsük át szüleinkkel való kapcsolatunkat, derítsük fel saját születésünk körülményeit, térképezzük fel azokat a traumákat, amelyek kialakíthatták a szorongást, az „ősbizalom” elvesztését. Célszerű tehát beiktatni a két terhesség közé egy olyan terápiás szakaszt, ahol a probléma feltárul és feldolgozzzuk.
Ám nem árt tudatosítanunk magunkban, hogy a mégoly remekül feldolgozott pszichológiai kérdések ellenére is szükség lehet egy következő császármetszésre – orvosi okokból. A jó szakemberrel végzett pszichoterápiával azonban ez esetben is nyertünk: kiegyensúlyozottságot, önbizalmat, önismeretet.
Ha császármetszés után természetes úton szeretnél szülni, az orvosoddal együtt gondold át:
1. Milyen esetekben van szükség ismételt császármetszésre?
2. Feldolgoztad-e a korábbi császármetszésedet?
3. A választott orvos jelen lesz-e a szülés alatt?
4. Ki lehet még jelen: választott szülésznő, esetleg dúla, rokonok?
5. A kórház milyen felszereléssel rendelkezik vészhelyzet esetén (például koraszülött intenzív osztály)?
6. Milyen fájdalomcsillapítási és egyéb beavatkozások megengedettek a szülés során?
7. Milyen egyéni kockázatok (méhrepedés, illetve annak következményei) fenyegethetnek?
És ne felejtsd el: a magad és a magzatod érdekében is előfordulhat, hogy mégis operáció lesz a vége.
írta: Kárpáti Judit