Nagy port kavar, ha óriásbébi születik, de túlzás lenne azt állítani, hogy a jövőben általánossá válnak az 5-6 kilós csecsemők. A kirívó esetek mögött szakértők szerint genetikai rendellenességek és cukorbetegség áll, de odafigyeléssel és gondozással meg lehet előzni, hogy veszélyessé váljon a magzat súlya.
A nemrégiben Spanyolországban született 6,16 kilós gyermek képe bejárta a világhálót, és elindított egy diskurzust arról, hova tart az emberiség, egyre több „Michelin-babára” kell-e számítanunk. A Guinness-rekordok könyvét fellapozva kiderül, hogy a legsúlyosabb esetet 1879-ben regisztrálták hivatalosan. Akkor 10,8 kilós gyereket hozott világra egy nő, aki férjével együtt óriásnövésű volt. A gyermek 11 órával később életét vesztette. Egy nem regisztrált 11 kilogrammos rekordról is szól a fáma, ami állítólag 1961-ban történhetett Törökországban, de erről nincsenek pontos adatok.
Nem új jelenség tehát az óriásbébik születése, ám amennyire ritka, annál nagyobb publicitást kap egy-egy 5000 grammnál súlyosabb csecsemő. A hírérték mellett azonban fontosabb, hogy mi okozhatja, és milyen következménnyel járhat, ha nagyobbra nő a magzat az anyaméhben.
„Az utolsó hónapokban sokan kérdezték, hogy ikreket várok-e” – meséli Judit, aki három gyermek édesanyja. Az első, Lili 4,2 kilóval született 7 évvel ezelőtt, a második a 4000 grammos határ alatt volt, ám egy hónapja újra 4,3 kilóval, 60 centiméteres hosszal hozta világra harmadik fiúgyermekét. A nagy gyerek a „családban marad”, ugyanis a szülők magasak, ő 175 centi, a férje 195 cm magas, és hozzá mackós testalkatú. Az anyuka szerint kizárólag a genetika játszott közre abban, hogy a babák nagyobb súllyal születtek: „bár szedtem magzatvédő vitamint mindhárom terhességem alatt, csak az első három hónapban vettem be a javallt időközönként, később abbahagytam a rendszeres szedését”.
fotó: AFP / Marte Rebollar
A várandósság alatt semmilyen probléma nem merült fel, a nagyobbacska magzat az utolsó két hónapban vált némileg terhessé. „Okozott némi kényelmetlenséget alvásnál, felkelésnél, és úgy egyáltalán a mozgásnál a baba.” A környezetében sokan már a 7. hónapban azt hitték, hogy azonnal szülni fog, pedig akkor jött még csak a neheze. Főleg, hogy Judit természetes úton hozta világra a babákat, „az elsőt 12 órás, elhúzódó vajúdás után”. Szerinte ez rajta is múlt, és mindenki másképp tudja elengedni magát.
Cukros nagytestűek
A makroszómiában, azaz „nagytestűségben” szenvedő újszülöttek 90 feletti súlypercetilis értékkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az adott terhességi héten született újszülöttek 90 százaléka kisebb születési súllyal jön a világra. Terminusban bekövetkező szülés esetén ez körülbelül 4000 gramm körül van, tehát már e fölött nagyobbnak számít a bébi a kelleténél. Rigó János professzor, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, idén eddig kórházukban egy 5000 gramm feletti súlyú újszülött jött a világra, egy 5020 grammos szegedi újszülöttről pedig májusban számolt be a hvg.hu.
Statisztikai adatok alapján 1,3 ezrelékre tehető az ilyen nagy súlyú magzat születése. Legtöbbször cukoranyagcsere-zavar áll a háttérben, amelynek szűrését minden várandós nőnél elvégezik a 24-28. terhességi hét között, ám előfordulhat, hogy negatív eredmény ellenére később fejlődik ki a betegség. Ezért nagy magzat gyanúja esetén a terhesség későbbi szakaszában is figyelni kell a kismama vércukorszintjét. Akkor válhat óriásbébivé egy magzat, ha az anya magas cukorszintje következtében több cukor jut át a méhlepényen a magzat vérkeringésébe. Ekkor több inzulint termel a magzat hasnyálmirigye, mely a növekedést serkenti.
Tehát a fel nem ismert cukorbetegség vagy a nem megfelelően kezelt cukoranyagcsere-zavar esetén várható leggyakrabban nagy újszülött születése. A szülés során számos komplikáció adódhat, például elakadhat a fej vagy a váll, a hüvelyfal megsérülhet, a túlzottan kitágult méhfal nehezen húzódhat össze, ami nagyobb vérveszteséggel járhat. E szövődmények megelőzése céljából gyakrabban kerül sor császármetszésre. A cukorbeteg anya újszülöttjénél is problémák léphetnek fel a születés után. Gyakran görcsölnek, nehezen adaptálódnak.
Fotó: AFP / Dede
Genetikai okokra ugyancsak visszavezethető, ha nagyobb súlyú a magzat. A várandós nő súlygyarapodása is befolyásolhatja a gyermek méretét, de nem törvényszerű, hogy a nagymértékű hízás a magzat súlyának növekedésével jár – mutat rá Rigó professzor.
Gondozással elkerülhető
Ultrahangvizsgálattal ±15 százalékos eltéréssel megbecsülhető, hogy mekkora az aktuális súly. A fej, a törzs, a comb méreteiből következtetik ki, hogy hány grammos a magzat. Ez persze meglehetősen pontatlan módszer, mivel a 15 százalékos hibaráta egy 3500 grammos magzatnál már 500 gramm eltérést is jelenthet – fejti ki a professzor.
Megfelelő gondozással megelőzhető, hogy túl nagyra nőjön a gyermek az anya hasában. Ha a cukorbetegség igazolódik, akkor diétáztatják, majd ha nem csökken a vércukorszint, akkor inzulinnal kezelik a kismamát. Ám ha egyértelművé válik az átlagosnál lényegesen nagyobb magzati méret, a várható szülési időpont előtt egy-két héttel császármetszést alkalmaznak a baba és a mama egészségének érdekében.
Egy dúlát (olyan, saját szülési tapasztalattal rendelkező nő, aki folyamatos fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújt az anyának a várandósság idején, a szülés alatt és utána is) is megkérdeztünk arról, hogy mivel lehet segíteni az anyákat, ha „túlnő” a magzat a hasban, de Mélykúti Andrea humánkineziológus, dúla, az ICAN (Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat) Magyarország csoportvezetője szerint az anyák általában mindig akkora babát hordanak a szívük alatt, amekkorát képesek megszülni is. „Nagyon ritkák azok az esetek, amikor tényleges téraránytalanságról beszélhetünk” – mondta.
Nehéz szülés?
A dúla élményei alapján a vajúdásnál nem szokott problémát okozni a nagy magzat: „a legjobban azzal tudunk segíteni a vajúdó kismamáknak, hogy különböző testhelyzetben szabadon mozoghatnak” – osztja meg tapasztalatait a kismamákat és a vajúdásukat támogató szakember. „Vannak különböző praktikák, amiket mint dúla szoktam alkalmazni, ezekkel meg tudom könnyíteni a vajúdást, például rebozó kendővel” – mondja Mélykúti, aki a gátvédelemre is nagy hangsúlyt fektet: „kitolási szakaszban hogy elkerüljük a nagyfokú gátsérüléseket, a kismamának olyan testhelyzetet lenne célszerű választania, melyben a gravitáció segíthet. Ilyenkor tökéletesen alkalmazható a gátvédelem”.
Juditnak a szülés után semmilyen problémát nem okozott, hogy testesebbek a gyerekek, sőt a háromszoros anyuka tapasztalata szerint megkönnyítette a dolgukat. „Kedvünkre dögönyözhettük őket, és nem kellett annyira félni attól, hogy összetörik magukat. Ez nagyobb biztonságérzetet adott”.
Arra is rácáfol Juditék példája, hogy a nagy magzatból később túlsúlyos gyerek lesz, a 7 éves lánya vékony, sőt keze és lába is kisebb, mint az iskolatársaké.
